1. Talajmechanikai vizsgálat - Mit kell róla tudni?

1.1. Mi az a talajmechanikai vizsgálat és kik a földmérők?

A talajvizsgálati jelentés és geotechnikai tervezési beszámoló olyan vizsgálat eredménye, amely leírja és elemzi a talaj geomechanikai összetételét és teherbírását. Ezt geológus és földmérő mérnök is elkészítheti, illetve geotechnikus tervezői jogosultsággal rendelkező szakember, de leggyakrabban a talajmechanikai vizsgálattal foglalkozó cég egyikétől rendelik meg.

2. Miért van szükség talajmechanikai jelentésre?

Talajmechanikai vizsgálatokra különböző építkezések során, az altalaj teherbíró képességének és egyéb mechanikai tulajdonságainak megismerése céljából van szükség.

2.1. Az épület süllyedésének megakadályozása érdekében

A talajvizsgálati jelentés (TVJ) az adott terület talaj és talajvíz viszonyait mutatja be helyszíni feltárások és laboratóriumi vizsgálatok alapján. A geotechnikai tervezési beszámoló (GTB) már a tervezett beépítés ismeretében, azzal összefüggésben vizsgálja a terület altalaj- és talajvízviszonyait, a beépítési lehetőségeket, valamint megadja a tervezéshez szükséges talajfizikai paraméterek karakterisztikus értékeit. Javaslatot ad az alapozási módokra, mélységekre, az esetleges munkagödör határolási megoldásokra, víztelenítési lehetőségekre. Ellenkező esetben a következmények valóban katasztrofálisak és költségesek lehetnek, mivel a ház a saját súlya miatt elkezdhet süllyedni. Tehát, ha fenntarthatóan, okosan és költséghatékonyan akarunk tervezni az elkövetkező évtizedekre, elengedhetetlen, hogy talajmechanikai jelentést készíttessünk, mielőtt elkezdjük a tervezést, és megtudjuk, hogy valójában milyen talajra építünk. Persze nem kell hangsúlyozni azt se, hogy ezek az információk mennyire jelentősek az építőmérnökök számára.

2.2. A tervezéshez talajmechanikai jelentésre van szükség

Mivel a földmérő által készített geomechanikai jelentésben a jogosultsággal rendelkező szakember információt nyújt a talaj összetételéről, tudjuk, hogy hol és mennyire teherbíró, hol lágyabb, hol lehetséges földcsuszamlás, és így tovább. Mindezekre az információkra az alapozás mélységének pontos meghatározása és a talaj teherbírásának kiszámítása miatt van szükség. Ha a terep egy része sziklán, egy másik része pedig puhább talajon fekszik, logikus, hogy az alapozások aszerint különböznek egymástól, hogy hol helyezkednek el. Ezt azonban csak egy talajvizsgálati jelentéssel lehet megállapítani. A talajvizsgálati jelentés a talajvízzónák (ha vannak) és az egyes rétegek áteresztőképességéről ad adatokat, valamint a talajvíz jelenlétére és az árvíz lehetőségére vonatkozó információkat is tartalmazza. A földmérő mérnök tehát a tervezés alapjául szolgáló jelentésben minden szükséges kiinduló adatot megad és a talajvizsgálati jelentés, általában a tervdokumentáció szerves része, amely Magyarországon az Eurocode által szabályozott.

2.3. Vízelvezetés tervezéséhez

A jelentés nemcsak a statikai számításokhoz szükséges adatokat, hanem a csapadékelvezető csatornák racionális és funkcionális tervezéséhez is szükséges. Ez az információ felhasználható annak megállapítására, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy a víz valahol összegyűlik, és ennek megelőzése érdekében méretezni kell az épület körüli vízelvezetést és ezáltal nagyobb károk is megelőzhetők. Továbbá terv készül az építési gödör védelmére, karbantartására, hogy az építkezés során ne kerüljön víz alá. Ez különösen fontos nagyobb méretű igényes épületek (több földalatti szint vagy garázs) építésekor, illetve meredek terepen épülő épületek esetén.

2.4. Talajvizsgálati jelentés az építési engedély szükséges melléklete

A talajvizsgálati jelentés általában az építési engedélyeztetéshez szöveges- és rajzi mellékletekkel ellátott dokumentum, amely az engedélyezési eljárás-, illetve a tartószerkezeti tervezés alapját képezi, geotechnikai tervezési adatok megadásával. A dokumentum különböző helyszíni- és laboratóriumi talajvizsgálatok alapján, Eurocode szerinti műszaki tartalommal készül. Az érvényben lévő rendelet alapján talajmechanikai szakvélemény az engedélyezési tervdokumentáció része kell, hogy legyen ha négy, vagy több beépített szintet tervez, 10 méternél magasabb lesz az építmény, 1000 m2 -nél nagyobb alapterületű a létesítmény vagy, ha 7 méternél nagyobb szerkezeti fesztávot tervez.

Megtörténhet, hogy a helyi sajátosságok ismeretében a szabályozási tervben általánosan kötelezővé teszik a talajmechanikai vizsgálatot. Ezen túlmenően érdemes akkor is elkészíttetni a vizsgálatot, ha a környező épületeken talaj problémára utaló károsodások láthatóak vagy nincsenek alápincézve, újonnan parcellázott (különösen feltöltött) ingatlanoknál és olyan épületek bővítésénél, vagy helyreállításánál, ahol alapozási problémára utaló repedéseket találtunk. Ezeknél az eseteknél a talajmechanikai szakvélemény olyan többlet információt adhat a tervezés idején, ami megelőzi a kivitelezés közbeni, vagy későbbi problémákat, lehetővé teszi a legjobb alapozás kialakítását.

2.5. Hőszivattyú telepitésének lehetősége

A vizsgálat által a talaj összetételén kívül a talaj mélységét és a talajvízszint mélysége is meghatározható. Ez alapvető információ, amikor azt fontolgatjuk, hogy milyen típusú hőszivattyút szeretnénk beépíteni az épületünkbe. ِígy a földmérő meg tudja majd ítélni, hogy a talajvíz mennyisége és hőmérséklete alkalmas-e a víz-víz vagy talaj-víz hőszivattyúhoz, és megkönnyíti a fűtési rendszer kiválasztását.

2.6. Nyugodt alvásért

Végül, de nem utolsósorban a földmérő szakemberre és a felmérésére, a nyugodt éjszakák miatt is szükség van, ez után megnyugodhat, hogy a háza valóban sokáig szilárdan áll majd. Ez az egyetlen módja annak, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek az előre nem látható eseményeket. Ezért javasoljuk, hogy akkor is rendeljen egy talajmechanikai jelentést, ha ez a hivatalból senki sem kéri. A felmérés költsége minimális, és az ingatlanberuházás körülbelül 0,005%-0,01%-át teszi ki, de ha nem készül el, hatalmas kárt és következésképpen költséget jelenthet, ha például a szomszédos épületekben (repedések a homlokzaton és a tartószerkezetben) a rosszul védett és kivitelezett építési gödör miatt, talajsüllyedést (ami a szomszédos épületeket érinti, ha azok nagyon közel vannak a miénkhez), vízállást és az épület elárasztását okozza. Gondoskodjon tehát arról, hogy háza tartós legyen, és igy kiküszöbölhetőek az utólagos magas javítási költségek.

3. Adatok beszerzése a geodéziai jelentéshez

3.1. Szondázás geotechnikai beszámolóhoz

A talajmechanikai jelentés előírja, hogy a telek több pontján ásatást, vagy úgynevezett szondázást kell végezni. A fúrás általában a telek 2-3 pontján, az épület felállítási helyén történik. Ha a ház már megépült (ha Ön nem az első tulajdonos), de szeretné ellenőrizni a terep összetételét az esetleges korszerűsítések, felújítások érdekében, az alapozás aljáig le kell fúrni az épület minden sarkában, és néha a kritikus falak mentén is. Fontos, hogy a feltárás azokon a helyeken történjen, ahol a ház ténylegesen állni fog, mert ugyanazon telek talajösszetétele különböző helyeken változik.
Másik fontos dolog a fúrás mélysége. Szükséges, hogy az ásatások elég mélyek legyenek, hogy a föld minden rétege be legyen fedve. Csak így kap reális betekintést annak a terepnek a tényleges állapotába, amelyen háza áll vagy állni fog.

3.2. Kézi vagy gépi feltárás?

Az ásás történhet kézzel vagy fúrással. Csak az a fontos, hogy elég mélyre ássunk, hogy elérjük a föld minden rétegét. Ha a kút nem elég mély, akkor a föld összetételére vonatkozó alapvető adatok hiányoznak, ami befolyásolja a jelentés pontosságát. Előfordulhat, hogy a földmérő egyáltalán nem akarja elemezni a feltárt mintákat, mert úgy ítéli meg, hogy azok nem reprezentatívak a valós összetételre nézve, így fennáll a veszélye annak, hogy hamis, előzetes tájékoztatást ad. A legtöbben ezért választják a fúrást, amit a szakértőkre bíznak.

3.3. Geodéziai szondázás

A szondázás vagy mintavétel egy speciális fúrási típus, amelyet speciálisan felszerelt kotrógéppel végeznek, és amely alapján geológiai és talajmechanikai méréseket, elemzéseket végeznek. A szondához szükséges fúrás mélységét a talaj geológiai összetétele, az épület magassága és az alapozás mélysége határozza meg. A talajfeltárást minden esetben legalább az alapozásra alkalmas talajrétegig kell elvégezni, a földmérő utasítása szerint. Egyébként a pontos elemzések érdekében célszerű minél több réteget feltárni.

3.4. A szomszédokkal is célszerű beszélni

A talajmechanikai vizsgálat elkészítéséhez szükséges adatok beszerzésének fontos, de gyakran figyelmen kívül hagyott szempontja a szomszédokkal való beszélgetés. Egy jó földmérő megkérdezi a szomszédokat arról, hogyan került kialakításra a családi házuk alapja, és milyen gondokkal szembesültek. Ezután a telek környékét is érdemes megfigyelni. Ezáltal alapvető, tájékoztatót kap az objektum közelében lévő terep jellemzőiről, valamint arról, hogy a közvetlen közelében van-e erdő, szurdok, folyó vagy más víz.

4. Milyen elemzéseket fog végezni a földmérő?

A kutatás és elemzés a területtől, a terep összetettségétől és a telek vagy épület összetételétől függ. A terep nehézségi fokától és a ház méretétől függően három alapvető talajvizsgálat közül lehet választani. Hogy melyik lesz a legmegfelelőbb, azt a felmérő választja ki.

4.1. Statikus szonda teszt (CPT)

Ez a legalapvetőbb, de legátfogóbb tesztelés egy nagy előnnyel, ugyanis a mélységméréseket 2 cm-es szegmensekben végzik. Ennél a módszernél a szondát elég mélyen a talajba nyomják ahhoz, hogy elérje a kemény felületet. A fúrás teljes idejére (2 cm-enként) adatokat kapunk arról, hogy a talaj milyen ellenállást mutat a mélységbe való behatoláskor. Végül a számítógép egyesíti az összes kapott adatot. Ezáltal az adott terep szakaszos (folytonos) összetételét mutatja ki, amely alapul szolgál a kiválasztott alapozási rendszer szerinti talaj ülepedésének és teherbíró képességének felméréséhez. Ez az eljárás minden típusú talaj esetében alkalmas, és az alapozás típusától és fajtájától függetlenül ajánlott.

4.2. Dilatométeres teszt (DMT)

A DMT-elemzés olyan laza talajokhoz alkalmas, ahol a mélyalapozást választják. Ilyen esetben a DMT analízis helyettesítheti a CPT vizsgálatot, mert a talajösszetételének szakaszos (folyamatos) profilját is kimutatja. Ezen adatok alapján készülnek az alapozási tervek és a talaj teherbíró képességének felmérése.

4.3. Szabványos dinamikus penetráció (SPT)

Talajoknak ill. kis szilárdságú kőzeteknek egy szabványos mintavevő (ritkán kúp) dinamikus behatolásával szemben kifejtett ellenállását határozzák meg a terepen, miközben zavart talajmintát is vesznek. Az SPT szondázás is elsősorban durvaszemcsés (leginkább homok) talajok szilárdsági és alakváltozási paramétereinek meghatározására használatos. Ez a mintavétel egyszerű, az ütésszám mellett (zavart)mintavétel is lehetséges, sokféle talaj-típusban használható. Ez a vizsgálat meghatározza a talajrétegek áteresztőképességét is. Ha megtörténik az SPT tesztelése, akkor nincs szükség CPT-re, mert már minden szükséges adat megvan.

5. Mit kockáztat megfelelő talajmechanikai vizsgálat nélkül?

5.1. Az épület alulméretezését

Ha egy épület a talajmechanikai jelentés hiánya miatt alulméretezett, fennáll a veszélye, hogy lakhatás szempontjából nem lesz teljesen biztonságos. Az alulméretezés azt jelenti, hogy a szerkezeti elemek keresztmetszetét túl kicsire tervezik, és nem biztosítanak elegendő statikai szilárdságot és stabilitást. Kritikus lehet bármilyen heves esőzés esetén vagy amikor a hó elolvad, hisz az épület beomolhat. Az első repedések az épületen gyorsan láthatóvá válhatnak majd ha nem javítják megfelelően, csak fokozatosan nőnek. Az épület felújítása és a károk kijavítása természetesen lehetséges, de rendkívül költséges. Az épületet lehetetlen teljesen visszaállítani az eredeti állapotába, ha már egyszer megtörtént a kár.

5.2. Az épület túlméretezése

Az épület túldimenzionálása szakmai terminológiában azt jelenti, hogy statikailag túlzottan stabilra és szilárdra kell tervezni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szerkezeti elemek reálisan szükséges keresztmetszeténél nagyobbra tervezettek. Ez növeli a felhasznált anyag mennyiségét, és így az épület árát is. De ez még nem minden. Maga az épület súlya is megnő, ami ráadásul az alatta lévő talajt is megterheli. Ez viszont többletköltségeket igényel a terep utólagos szilárdításához, amelyre egyébként egyáltalán nem lenne szükség.

5.3. Szomszédos épületekben okozott kár

Végül, de nem utolsósorban a korábbi talajmechanikai vizsgálat nélküli építkezés veszélyeztetheti a szomszédos épületeket is, függetlenül attól, hogy milyen magasak. Miután a terep leülepedett, a nem megfelelő méretezés veszélyeztetheti vagy akár a ház körüli terület is beomolhat. A hatásterület így több száz négyzetméterre bővül, és a szomszédos épületeket is veszélybe kerülhetnek. Ha repedések jelennek meg rajtuk, Ön lesz a felelős. A többi tulajdonos a rehabilitáció költségeinek teljes megtérítését kérheti.

6. Talajmechanikai vizsgálat ára

Az ilyen típusú szakvélemény elkészítésének ára a teljes építési beruházáshoz viszonyítva minimális költségeket jelent. Ha ehhez hozzáadjuk azokat a csillagászati összegeket, amelyeket végül a talaj geológiai összetételére vonatkozó adatok hiányából adódó károk helyreállításáért kellene fizetnie, nem vonhatja kétségbe a jelentés hitelességét. A földmérő bevonásának és az építési engedélyhez szükséges talajmechanikai vizsgálat elkészítésének ára 150 és 200 ezer Forint között mozog.