1. Mit kell tudni az ereszcsatornákról?

Ha a tető építésével vagy felújításával kapcsolatos munkák előtt áll, az egyik nélkülözhetetlen megoldásra váró feladat az ereszcsatorna lesz. Pontosabban annak megtervezése és telepítése. A tetőemelés kötelező része az ereszcsatorna felszerelése, amelyhez szakembereket kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy nagyon speciális munkáról van szó, amely megfelelő tudást, eszközöket, de szakértelmet is igényel, mivel a kivitelezés a magasban történik. Melegen ajánljuk, hogy ha nem egy már megtervezett, egyeztetett és biztosított új építésű ingatlanról van szó, mindenképpen bízzon meg egy vállalkozót és válassza a „kulcsrakész” elvet.

1.1. A tető vízelvezető rendszerének tervezése

Lehet, hogy az ereszcsatornák telepítése nem tűnik különösebben bonyolult feladatnak, de legyen tisztában vele, hogy egy teljes rendszerről van szó, amelyet alaposan meg kell tervezni több paraméterrel, pontos számításokkal. Ügyelni kell a jó kivitelezésre is, hogy az ereszcsatornák még hosszú évekig rendeltetésszerűen szolgáljanak. Ezért ahhoz, hogy biztonságos és tartós otthona legyen, az ereszcsatorna telepítése sem kevésbé bonyolult a házépítés más összetevőinél. A tető vízelvezetését a tetőszerkezet tervezését egyszerre végzik, és azt felelősségteljes tervezőnek kell végrehajtania. A tető, a tetőburkolat vagy a kémény részeinek rekonstrukciója vagy cseréje esetén is ugyanezt ajánlatos megtenni.

1.2. Mit számítanak be az ereszcsatorna telepítésébe?

Az ereszcsatorna méreteit több tényező alapján számítják ki: a meghatározott helyen várható átlagos csapadékmennyiség, a tető felületének mérete és alaprajza. A felsorolt paraméterektől függ, hogy milyen vízelvezető rendszert készítenek, a csövek átmérője és helyzete, valamint a tetőlefolyó szerkezete.

Általában úgy számítják, hogy 1 m2 tetőfelülethez 1 cm ereszcsatorna felület szükséges. Tudnia kell azt is, hogy számításnál valójában a bádoglemez méretét – kiterített szélesség – veszik alapul, mielőtt azt eresz formájúra hajlítanák.

Magyarországon a következő szabvány szerinti ereszcsatornákat gyártják:

• kiterített szélesség 25 cm – ereszcsatorna átmérője 11,6 cm – ereszcsatorna keresztmetszete 52,8 cm2;
• kiterített szélesség 28 cm – ereszcsatorna átmérője 13,3 cm – ereszcsatorna keresztmetszete 69,5 cm2;
• kiterített szélesség 33 cm – ereszcsatorna átmérője 15,7 cm – ereszcsatorna keresztmetszete 96,8 cm2;
• kiterített szélesség 40 cm – ereszcsatorna átmérője 19,2 cm – ereszcsatorna keresztmetszete 144,7 cm2.

A magyarországi átlagos csapadékmennyiségről az Országos Meteorológiai Intézet honlapján vannak információk, miszerint az 1991-2020-as időszak átlagában Magyarországon az évi átlagos csapadék 500-800 mm volt, de egyes tájak között jelentős eltérések vannak az évi összegben.

2. Hogyan találjunk jó bádogost

A bádogosok olyan mesterek, akik az építőiparban a tetőépítés befejező munkálataival, pontosabban az ereszek szegélyezésével, a párkányok, ereszcsatornák, hófogók, villámhárítók beépítésével/telepítésével foglalkoznak. Amikor tehát az ácsok és tetőfedők elvégezték a rájuk bízott feladatokat, annak érdekében, hogy biztosítsák a tető vízzáróságát és tartósságát, a bádogosok feladata gondoskodni arról, hogy a csapadék ne okozzon kárt. Az ereszcsatornák védelmi szempontból nagyon fontos elemei a rendszernek, amely összegyűjti, és a talajba vezeti a vizet, hogy megakadályozza a homlokzat beázását, átnedvesedését vagy az alapozás veszélyeztetését. Másfelől a rendszer úgy is kialakítható, hogy földalatti tározókban gyűjtse össze a csapadékvizet, majd azt háztartási szükségletekre használják fel.

Amikor új építésű ingatlanról van szó, a bádogosmunkákat az építési engedély szerinti projekt alapján végzik a többivel együtt, Ön pedig, ami ezt illeti, nyugodt lehet. Ha azonban a tetőburkolat felújítása vagy cseréje szükséges, leggyakrabban az ereszcsatornákkal is van munka, ez esetben a kivitelezőről Önnek kell gondoskodnia.

Tekintettel arra, hogy hány vállalkozó kínálja szolgáltatásait, nem lesz egyszerű egy mellett dönteni. Ezért azt javasoljuk, hogy lépjen velünk kapcsolatba – együttműködünk olyan cégekkel, szakemberekkel, akiknek a referenciáit és ügyfeleinek véleményét megtekintheti weboldalunkon. Töltse ki az online űrlapot a kért projekt legalapvetőbb információival, és hamarosan minden részlettel együtt ajánlatokat kap az érdeklődő vállalkozóktól, kivitelezőktől.

3. Az ereszcsatornák méretezése, alakja, elhelyezkedése

3.1. Az ereszcsatorna csövek méretei

A csövek átmérőjének, pontosabban a teljes rendszer méretezésének meghatározása függ a tető nagyságától és annak architektúrájától, valamint a várható csapadékmennyiségtől/terheléstől. Magától értetődő, hogy az egy-, két- vagy többrétegű lapostetők vízelvezető rendszere nem lehet ugyanolyan, és nem is telepíthető ugyanúgy. Különböző számítást végeznek minden tetőtípusra, dőlésszögre és tetőfedés típusra. Gyakorlatilag ez egy több összetevőből álló formula, és ennek alkalmazását tapasztalt szakemberre kell bízni, aki tudja, mit és hogyan kell tenni. A legmegfelelőbb, ha helyi szakembert alkalmaz, mert előzetes tapasztalatai alapján előlátja az összes lehetőséget és kockázatot. Ezért az egyetlen lehetőség, hogy a vízelvezető rendszer a lehető legjobban és leghosszabb ideig szolgáljon, ha minden adott tényezőt figyelembe véve tervezik meg, az ereszcsatornák és minden összekötő elem pedig minőségi anyagokból, szakszerű kivitelezéssel készül.

3.2. A cső alakja

Tudni kell, hogy az ereszcsatornákat felosszák a vizet összegyűjtő és a tetőről a földre vezető csövekre. A vízelvezető csövek keskenyebbek, és vízszintes hálózatot képeznek a tetőn, vagyis a tetőlejtések csatlakozásainál. A vízelvezető csövek ezeknél a csatlakozásoknál kezdődnek, és függőlegesek – a talajhoz vezetnek, és rendszerint az épület sarkainál helyezkednek el. A ház körül lehet földbe ásott esőelvezető cső, amelyen keresztül a víz a közművezetékbe, vagy a földalatti esővízgyűjtő tartályba folyik.

A várható vízáramlás és vízfolyás számításai alapján a családi házaknál legtöbbször különféle méretű, félkör alakú csöveket választanak. Az ereszcsatorna maximális hossza 6 méter lehet. A téglalap alakú ereszcsatornákat úgy készítik, hogy azok egyúttal tetőburkolatként, vagyis az eresz széleként is szolgáljanak, így 10-15 cm-rel a tetőfedés szintje alatt helyezik el őket, és olyan szög alatt, amely zavartalan vízelvezetést biztosít.

3.3. A cső helyzete

Maga az ereszcsatorna rendszer látható vagy rejtett lehet, amelynek kiválasztása a homlokzat típusától, vagyis az épület architektúrájától függ. Nálunk sokkal elterjedtebbek a tető körül látható ereszcsatornák, miközben a rejtett ereszcsatornákat leginkább a modern vonalvezetésű építkezésekhez tartják fenn, amelyeknél az összes felület sima és igyekeznek megszakítás nélkül kialakítani őket.

4. Az ereszcsatornák anyaga

Vannak esetek, amikor a tervezők fa ereszcsatorna mellett döntenek. Erre szinte kizárólag akkor kerül sor, amikor szigorúan stilizált, kizárólag természetes anyagok felhasználásával történő építésről van szó, vagy olyan kulturális műemlékek esetében, amelyeknél a rekonstrukciós, felújítási munkák folyamán a megjelenés/kinézet nem sérülhet. Minden egyéb helyzetben fémcsöveket választanak, tekintettel arra, hogy tartósabbak, könnyen cserélhetők és nem igényelnek karbantartást. Horganyzott, lágyított, réz, alumínium és rozsdamentes lemezeket használnak. Éppen azért, mert folyamatosan ki lesznek téve a külső környezet változó hatásainak, mindegyiket többféle bevonattal és különböző anyagokkal védik. Szakembereink a legjobb minőség és ár arány miatt főként a horganyzott lemezből készült ereszcsatornákat ajánlják.

5. Az ereszcsatornák karbantartása

Egyértelmű, hogy az ereszcsatornák nem igényelnek különösebb karbantartást, tekintettel arra, hogy úgy készülnek, hogy több évtizeden keresztül ki vannak téve az időjárási viszonyoknak és nehézségeknek. Ha az ereszcsatornák megfelelő anyagból, és szakszerűen készülnek, a meglévő szabványok szerint szerelik fel őket, akkor valóban éveken át kitartanak. Az azonban Önön múlik, hogy az eltömítődés megakadályozása végett a csatornát rendszeresen tisztítsa meg a szél által felhordott levelektől és más lerakódásoktól.

6. Ereszcsatorna fűtés

Végezetül itt van egy autonóm ereszcsatorna fűtési rendszer. Ha olyan vidéken él, ahol erősebb és hosszabb telek vannak, sok csapadékkal, nem értelmetlen elgondolkodni ereszcsatorna fűtési rendszer telepítéséről. Ezek tulajdonképpen olyan kábelek, amelyeket az ereszcsatornák mentén feszítenek ki, és szükség szerint, amikor a hólerakódások meghaladják a kritikus tömeget, szenzorok segítségével bekapcsolnak. A vezetékeken keresztülhaladó áram fokozatosan felmelegíti a csöveket és megolvasztja a havat. Ezáltal elkerülhető annak veszélye, hogy túl sok hordalék halmozódjon fel, amely beszivároghat az épületbe, vagy a nagy tömeg miatt az eresz, vagy ereszcsatorna egy része leváljon.