1. Mit kell tudni a fémmegmunkálásról?

A fémfeldolgozás a mechanikus kohászat része, egy olyan tudomány, amely a fémelemek formázási folyamataival és annak módszereivel foglalkozik - a legkisebb egyedi alkatrészektől, a különféle szerelvények vagy nagyobb fémszerkezetek létrehozásáig - szó szerint a „tűtől a mozdonyig”. A fémmegmunkálás nagyon tág fogalom, amely megfelelő tudást, ügyességet és a számos készséget igényel nemcsak a lakatosoktól, hanem a szerszámkészítőtől és a különféle profilú gépészektől is.

2. Lakatos műhely kiválasztása

Amennyiben szüksége van ezekre a szolgáltatásokra válasszon megbízható, több éves tapasztalattal rendelkező céget vagy vállalkozót. Fontos, hogy a szakember, a kivitelezés előtt felmérést végezzenek és szükség esetén műszaki tanácsokat adjon, a projekt után pedig karbantartást és javítást is vállaljon. Ne feledkezzen meg az anyag és az elvégzett munka minőségére vonatkozó jótállásról sem, amely által, kivitelezési hibák esetén kártérítést kaphat. Válasszon egy rugalmas és hatékony vállalatot, amely alkalmazkodik az Ön igényeihez és kívánságaihoz.

3. Termékek és szolgáltatások

3.1. Kapuk

A kapuk és személybejárók általában rozsdamentes acélból, alumíniumból vagy kovácsoltvasból készülnek. A forma és a szín mindig az Ön választása lehet.

A kapuk lehetnek:

- Szabadon álló - az ilyen kapuk beton- vagy fémoszlopok konzoljain vannak, és nincs szükség sínre. A megszokott kézi nyitás mellett automatizálható is, ami leegyszerűsíti és megkönnyíti használatukat.
- Mozgatható - az ilyen kapuk a talajba rögzitett sínen mozognak. Nyitásuk és zárásuk lehet kézi vagy elektromos.
- Szárnyas - ezek a kapuk egy vagy két pillérre vannak rögzítve, attól függően, hogy egyszárnyúak vagy kétszárnyúak. Manuálisan vagy automatikusan is nyithatók.
- Személybejárók

3.2. Kerítések és korlátok

A kerítések és korlátok a telkek, udvarok, teraszok, úszómedencék, erkélyek, lépcsők és hasonlók védelmét szolgálják. Esztétikailag összhangban kell, hogy legyenek azzal a térrel, amelyben vannak, és persze a környezettel is. Általában rozsdamentes acélból, alumíniumból és kovácsoltvasból készülnek, de kivitelezhetők különböző anyagok társításával is, mint amilyen a fa és az üveg. Fontos a kültéri kerítések felületvédelme.

Rozsdamentes acél kerítések

Kül- és beltéri használatra egyaránt alkalmasak. Felületük lehet homokfújt, csiszolt és polírozott. A rozsdamentes acélt gyakran kombinálják más anyagokkal, például fával és üveggel. A sima felület és egyszerűség mellett hosszú élettartam jellemezi.

Kovácsoltvas kerítések

A kovácsoltvas kerítések rendkívül elegáns megjelenésűek, valamint érdekes és előkelő hatás keltenek. Telepítés előtt egyes elemek, formáját és elrendezését a megrendelő saját ízlése szerint választhatja ki. Általában beton- vagy fémoszlopokhoz csavarozzák őket. A hosszabb élettartam érdekében rozsda elleni védelmet igényelnek, amit horgonyzással, majd festéssel vagy porfestéssel lehet elérni.

Alumínium korlátok

Alumíniumból leginkább erkély, terasz, lépcső, úszómedence és kerti korlátok készülnek. A rozsdamentes acéltól könnyebb, és nem hegesztett, hanem csavarozott kivitelezésű, ennek ellenére ugyanolyan jól néznek ki.

3.3. Lépcsők

A lépcsők vagy lépcsőszerkezetek beltéri, kültéri, valamint ipari helyekre egyaránt alkalmasak és általában tűzi-horganyzott vagy rozsdamentes acélból készülnek.

3.4. Előtetők

A segédtetők az autóbeállók, erkélyek, teraszok és más hasonló helyek védelmét szolgálják, illetve azokat a területeket, amelyeket védeni kell a külső hatásoktól, mint amilyen a hó, eső, jégeső vagy napsütés. A közönséges vagy rozsdamentes acélt horgonyzással, majd festéssel vagy porfestéssel védik a korróziótól. Mindkét esetben a színt Ön választhatja ki. Az előtetők lehetnek szabadon álló, konzol tartókkal vagy oszlopokkal alátámasztott tetők.

3.5. Lakatos munkák az Ön igénye szerint

A lakatos az Ön igényei szerint számos más elemet is készíthet, ilyen lehet egy teherhordó szerkezet, emelvény, tartó, bútor és hasonló kiegészítők, raktárak, ipari, sport és egyéb létesítmények számára.

4. Fémmegmunkálás, összeillesztés és védelem

4.1. Fémmegmunkálási eljárások

4.1.1. Hajlítás

Fémhajlítás során a külső szál húzott, a belső szál nyomott, a középső pedig semleges marad. A hajlítás az egyik legelterjedtebb technológiai eljárás, amelyet félkész termékek, például lemezek, profilok és csövek alakítására használnak. Az egyedi és kis sorozatban gyártott fémtermékek esetében, a hajlítás univerzális szerszámokon és gépeken történik. Nagyobb volumenű gyártás esetén pedig speciális szerszámokat használnak, amelyek egyszerre végzik a vágást, a hajlítást és a mélyhúzást is.

4.1.2. Kovácsolás

A kovácsolást ma már csak a kisiparos kovácsműhelyekben végzik, ugyanis ezt a munkafeladatot felváltotta a mélyhúzás és a sajtolás. A kalapálás során a fémlemezt egy alapra (üllőre) helyezik, majd egy speciális kalapáccsal körkörös mozdulatokkal középről kifelé ütik. A kalapálási folyamat során az anyag fokozatosan elvékonyodik vagy tömörödik. Ezt az eljárást leggyakrabban réz, sárgaréz, alumínium, ón és cink megmunkálására használják.

4.1.3. Köszörülés (marás)

A köszörülés lehet kézi, külső, belső, felületi, egyenes vonalú, kör alakú, végtelen. Létezik csiszolóvágás és menetvágás. Ehhez a megmunkálási módhoz különféle szerszámokat használnak, asztali, villamos és egyéb köszörűt, amelyek lehetnek szögletesek, laposak, vibrálóak és frontálisak.

4.1.4. Fúrás

Fúrassál nyílásokat és furatokat készítenek fémtárgyakban. A fúrófej átfúrja a fémet, és különböző keresztmetszetű lyukat készít, vágással vagy anélkül. A furat körkörös marással megnagyobbítható, a szélei pedig vasalással finoman megmunkálhatók. Ezzel a módszerrel fúrható: acél, rozsdamentes acél, alumínium, réz, sárgaréz és egyéb fémek.

4.1.5. Vágás

Lézeres vágás

A lézervágás a legpontosabb és legfejlettebb technológiai eljárás, amelyet ma már fémek megmunkálására is használhatunk. Más eljárással szemben számos előnye van: olcsóbb, gyorsabb és pontosabb. Jellemzően fém, alumínium és inox lemezek vágására alkalmas, amelyek vastagsága legfeljebb 2 cm, mérete pedig 2x4 méter lehet, de ez a műhelyben rendelkezésre álló géptől is függ.

Plazmavágás

Ez a fémvágási módszer a legdrágább. Általában legfeljebb 8 cm vastag fémszerkezetek vágására használják, míg az inox és alumínium vastagsága legfeljebb 4 cm, hossza szélessége pedig legfeljebb 2x6 méter lehet, de ez is a műhelyben lévő vágóasztal méretétől függ.

Szalag vagy szalagfűrész

A szalagfűrészt fémprofilok és csövek, derék- vagy éles szögben történő vágására használják. Ezzel a szerszámmal legfeljebb 60 cm átmérőjű vágás készíthető.

4.2. Fémkötések

4.2.1. Szegecselés

Az anyag szegecselésével tartós oldhatatlan kötést, azaz szilárd egészet kaptunk. A szegecselés lehet meleg vagy hideg. Az így összekötött elemeket csak vágással lehet szétválasztani. Ezt a kötési módot hidak, hálók, kerítések és hasonlók építésénél alkalmazzák - főleg ott, ahol nagyobb terhelés várható.

4.2.2. Hegesztés

A hegesztéssel két vagy több elemet lehet felbonthatatlan egésszé egyesíteni. Ezt hővel, nyomással vagy a mindkettő társításával lehetséges. A hegesztés történhet munkaanyag hozzáadásával, de anélkül is, plusz nyomással vagy anélkül. Egyszóval olvasztással, nyomással, de akár lézerrel is történhet.

4.2.3. Forrasztás

A forrasztás során két fémet kötnek össze úgy, hogy fémötvözetet olvasztanak közéjük, majd hagyják azt megszilárdulni, így eggyé olvadva elválaszthatatlan kötést képeznek. A forrasztásnak két fajtája van: a lágy forrasztás és a kemény forrasztás. A lágy forrasztás hőfoka alacsonyabb, a kemény forrasztásé pedig magasabb. Ezzel a módszerrel az acélt a színesfémekkel is össze lehet kötni.

4.2.4. Csavarozás

Ez az illesztési mód a fent felsoroltakkal ellentétben oldható kötést hoz létre, ugyanis a csavarok eltávolításakor a fémek szétválaszthatók.

4.3. Oxidáció elleni védelem

Egyes fémtípusok érzékenyebbek az oxidációra, ezért felületükön oxidréteg képződik. Az alumíniumot például ez az oxidréteg véd a további oxidációtól, míg mások, például a vas esetében nem véd, hanem ellenkezőleg, víz és levegő hatására ez a folyamat felgyorsul. Amennyiben az ilyen fémfelületeket nem kezelik megfelelően a megmunkálás utolsó fázisában, idővel rozsdásodni kezdenek, és végül teljesen tönkre mehetnek. A fémfelületeket védelme fém vagy nem fém rétegekkel történhet.